A harcot csak az vívhatja meg sikeresen...

2018.10.18

Aki mindezen borzalom közepette megőrzi hitét, az megerősödve kerül ki ebből a megpróbáltatásból. És akinek ezután nagy oka van arra, hogy hálát adjon Istennek, amiért ebben az időben élhet, és igaznak bizonyulhat. Erősnek, kitartónak a hitben szilárdnak kell maradnunk mindenáron. Nem szabad elfelejtenünk, hogy itt a földön a küzdő Egyház tagjai vagyunk. És mivel pásztorok és társak nélkül maradtunk, nekünk magunknak még nagyobb erőfeszítéssel kell harcolnunk.
Csakhogy ezt a harcot csak az vívhatja meg sikeresen, csak az tarthat ki sziklaszilárdan hite, azaz Isten mellett, aki világosan ismeri az összefüggéseket. Morris professzor írta: Akik előtt ismeretlenek „az ilyen fogalmak, mint teremtés, bűnbeesés, az emberiségre kimondott átok, bűn, megváltás stb., melyek a történelem legfontosabb és legalapvetőbb tényeihez tartoznak”, azok se a világot nem tudják megérteni, se a hitük, emberségük, üdvösség ellen dolgozó veszélyeket nem tudják felismerni. Ezért sok jószándékú, köztük hívő ember van, aki azért bukik el a tisztességért vívott harcban, mert nem látja át a történéseket, nem tudja, hogy valójában kik között és miért, kinek, minek az érdekében folyik a „háború”. Ezért sokan, ha nem is örömmel, de mégis elvesznek, mert azt hiszik az életben maradáshoz szükséges a világhoz való idomulás, és más kiút nem is létezik: úgy hiszik, hogy a mai ördögi világ valami kikerülhetetlen állomás, fejlődési fok az emberiség számára.
A megmaradáshoz tehát feltétlenül és pontosan tudni kell, hogy valójában mi zajlik körülöttünk; ismerni kell a felek céljait, ismerni kell a kockázatokat. Tudni kell, hogy üdvünk a tét, és hogy harcunkat egy tökéletesen a Sátán kezeibe került világban kell megvívnunk. És azt is tudni kell, hogy emberi erővel semmiképpen nem lehet már megszabadulni: Egyedül Isten könyörülhet meg rajtunk, Ő őrizhet és menthet meg bennünket, miután minden pásztort és társat elvett mellőlünk.

„Hogyan kell viselkedni a szenvedésben? Jób könyvének üzenete erre tanít bennünket: Az embernek ki kell tartania a hitben, akkor is, ha az értelme nem elégül ki [azaz nem ad elfogadható magyarázatot a történésekre]; mert Isten jó!” (Ilona Oertl: Die Passion Christi; Verlag Anton Schmid, 2003)

»Olyan fogalmak, mint teremtés, bűnbeesés, az emberiségre kimondott átok, bűn, megváltás stb., melyek a történelem legfontosabb és legalapvetőbb tényeihez tartoznak, említésre sem kerülnek.« … Holott aki ezeket a fogalmakat nem ismeri, az képtelen megérteni a történelmet, az emberi élet célját, egyáltalán bármit is.”
     Az 1960-as évekig forgalomban volt katekizmusok általában ezzel a kérdéssel kezdődtek: „Mi végre vagyunk a világon? – Avégre vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, őt szeressük, neki szolgáljunk, és majdan örökké vele éljünk.” Ez a válasz világosan, félreérthetetlenül meghatározza az ember feladatát, célját, és ezzel azt is megmondja, hogy Isten miért teremtette a földet és rajta az embert. Vagyis Isten határozott, egyetlen és nagyon konkrét célból teremtett bennünket: Hogy Belőle kiindulva, az Ő segítségével újra eljussunk Hozzá.
     A körülöttünk levő egész világot egyedül azért teremtette, hogy benne minden a mi tulajdonképpeni, egyetlen célunkhoz segítsen minket. Ahogy Loyolai Szent Ignác megfogalmazta: „Az ember arra van teremtve, hogy Istent, a mi Urunkat dicsérje, tisztelje és szolgáljon neki, és ezáltal lelkét üdvözítse. Minden egyéb a föld színén az emberért van teremtve, és azért, hogy segítse őt a cél elérésében, amire teremtve van.”
     Vagyis az emberiség története nem más, mint az üdvtörténet: Isten mindent úgy rendez el, úgy hagy megtörténni, hogy az a legjobban megfeleljen annak, hogy az ember elérhesse célját, azaz Isten színről színre való látását. Emiatt kell az embernek a világi dolgokat megvetnie, és mindent végső céljának alávetnie. Ezért kell annak, aki a világ folyását meg akarja érteni, mindent felülről és e cél ismeretében néznie: És akkor belátja, hogy a dolgok e cél felől megítélve milyen gyakran néznek ki egészen másként, mint innen alulról nézve. (http://katolikus-honlap.hu/1801/krikir.htm)

Megosztás:

Hozzászólások

A harcot csak az vívhatja meg sikeresen... hozzászólásai

Szólj hozzá

Kattints ha mégsem írsz választ

Név

E-mail

Oldalak

Legfrissebb

Mt 24, 2: „(Jézus) szólt hozzájuk: »Ugye, látjátok ezeket mind? Bizony, mondom nektek: Nem marad itt kő kövön, ami el ne pusztulna.«” És ehhez mondja az Úr: Ez nem csak Jeruzsálemre vonatkozott akkor, hanem most az egész világra. Hatalmas háború jön. Mentsétek el az írásokat, nyomtassatok ki mindent, ne várjatok vele! A napot és az órát nem tudhatjátok, de nagyon közel van.” 21-22: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” 33: „közel van”

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2022. május 2-a óta szerkeszthetlenek:

2009. április 1. 17:00
Amikor elkezdődik a megigért kiválasztás, a jók egyre jobbak, a gonoszok egyre elvetemültebbekké válnak, ha nem térnek le a BŰN széles útjáról.

2009. április 2. 9:00
... Ne azt nézzed, MIKOR, hanem azt Mennyien Maradunk?

2009. április 3. 6:15
... Az élet kegyelmi áldás

2009. április 5. 6:08
... keresd a jót, a gonoszt feledd el, Keresd a jót, a gonoszt fedd meg a nevemben.

2009.augusztus 11. 7:07
MIT GONDOLSZ, HÁNY EMBERNEK FOG FÉNYLENI AZ ARCA A NAGY FIGYELMEZTETÉS IDEJÉN? MEGTESZEL-E ÉRTE MINDENT?

"...Hogyan válhat az összes engesztelő közösség: az öröm, a remény és a szeretet megélőivé? Kiengesztelődésetek második évfordulóján néhány tanácsot adok nektek:..."
A SZŰZANYA ÜZENETE A VÁCI, A SOPRONI, A MOHÁCSI ÉS AZ EGÉSZ ENGESZTELŐ KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE, KIENGESZTELŐDÉSETEK MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁRA (VÁC, 2009 OKTÓBER 24.)

Szeretett engesztelő gyermekeim! Megköszönöm nektek a Szentháromság, Szent István Királyotok és az összes magyar szentek nevében, hogy évről-évre, áldozatok árán is találkoztok és megünnepelitek felejthetetlen kiengesztelődésetek évfordulóját.

Az elmúlt időben boldogan jelentettem be nektek a Szentháromság megbízásából, hogy Vác az öröm, Sopron a remény és Mohács a szeretet városává kell váljon. Ezeket a magasztos tulajdonságokat várja el a Szentháromság elsősorban az összes magyar engesztelő közösségtől.

Hogyan válhat az összes engesztelő közösség: az öröm, a remény és a szeretet megélőivé? Kiengesztelődésetek második évfordulóján néhány tanácsot adok nektek:

Úgy, ha tudatosítjátok, hogy Országotokat a Szentháromság megjelölte és lefoglalta Önmagának.

Úgy, ha minden vasárnapi és ünnepnapi szentmisén tudatosítjátok, a keresztrefeszített Jézus nemcsak János apostolt, hanem titeket is Rám bízott és engem meg Rátok. Azóta az Én Országom, Népem és Gyermekeim lettetek, Én pedig a ti Édesanyátok lettem.

Úgy, ha főpapjaitok és papjaitok Szent István királyotok lelkületével, minden évben, a nemzeti ünnepeteken, megismétlik a felajánlást és tudatosítják azt az egész nemzetben. Ez azért fontos a számotokra, mert a kapott rosszat nagyon nehezen felejtitek el, de a jót nagyon hamar.

Úgy, ha ti engesztelők, minden hónap elsőszombatján ünnepélyesen felajánljátok önmagatokat, családotokat, lelki közösségeteket az Én kezeim által a Szentháromságnak.

Úgy, ha életetek jelmondatává választjátok legalább az egyik szentírási kijelentést: „Örvendjetek az Úrban szüntelen!” „Reménykedjetek a reménytelenségben is!” „Arról ismernek meg titeket, hogy az Én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt!”

Úgy, ha minden nap élitek a kiengesztelődést: Istennel, felebarátotokkal és önmagatokkal!

Úgy, ha életetek jelen helyzetét, Istennel élitek meg, tudva azt, „az Isten szeretőknek minden a javukra válik!”

Úgy, ha felszámoljátok magatokban az elégedetlenséget és megtanultok hálálkodni: egy darab kenyérért, egy pohár vízért, egy meleg ruháért,...

Úgy, ha megtanultok harcolni a Gonosszal, a bűneitekkel és vállaljátok az emberek részéről a rágalmakat és Isten részéről még a teljes elhagyatottságot is!

Úgy, ha megtanultok engesztelni: imával, böjttel, jócselekedettel, szenvedéssel!

Úgy, ha megtanultok engesztelni: értelmetekkel, érzelmeitekkel, akaratotokkal, fantáziátokkal, emlékezőtehetségetekkel, szívetekkel, vágyaitokkal,... úgy, hogy ezeket csak az Isten szolgálatára szentelitek.

Úgy, ha megtanultok napi 24 órás engesztelőkké válni! Ezt úgy tehetitek meg, ha az állandó öröm, a szeretet, a reménység, a béke, az Istenre való teljes ráhagyatkozás,... mindig ott él a szívetekben. Ha megtanultok így élve, engesztelni, akkor Isten kegyelme folyamatosan fog áradni a szívetekbe és általatok a családotokba és az egész világba.
A Szentháromság, Általam áld meg benneteket az igazi engesztelő hivatás kegyelmével!

2010. május 12. 11:38

Hamarosan, amit nem a szeretet épített leromboltatik.

2010. augusztus 11. 6:55

Az igazság ismerete félelemre képes, mivel a színtiszta meztelen valóság!

2010. október 22. 13:33
Szálljon magába minden lélek,
Szálljatok magatokba mindnyájan.

2012. január 16. 6:12
Uram irgalmazz! Krisztus kegyelmezz! Szentlélek védelmezz!

2018. szeptember .29-30 között volt Az Összes Szent Angyallal való szövetség kötés Leányfaluban. Előtte 2013. október 19-én Vácott, a hetedik kiengesztelési találkozón.

Kereső

Archívum

Belépés