Európa
A felek reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket.
Az unió és a Japán között 25. csúcstalálkozó keretében Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Japán részéről pedig Abe Sindzó kormányfő látta el kézjegyével a megállapodást. Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.
A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel a termékek 85 százaléka juthat majd be vámmentesen a japán piacra, a többi esetében fokozatosan csökkentik a vámokat. Japán pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba.
Az aláírási ceremónia után tartott közös sajtótájékoztatón a japán és az európai vezetők egybehangzóan kiálltak a szabadkereskedelem mellett. "Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen" - fogalmazott Tusk, míg Juncker azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket. A japán miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával kinyilvánították Japán és az Európai Unió rendíthetetlen politikai akaratát, hogy a szabadkereskedelem zászlóvivőiként lépjenek fel és ebbe az irányba tereljék a világot.
Az Európai Unió és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással ellentétben ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására, miután az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A Japánnal kötött egyezményt az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra.
Az uniós vezetők a japán látogatás előtt, hétfőn Pekingben tettek látogatást. Az Európai Unió és Kína 20. alkalommal megtartott csúcstalálkozójának egyik célja ugyancsak az volt, hogy erősebb egységet alakítsanak ki az amerikai elnökkel szemben. Jean-Claude Juncker azt hangoztatta, hogy a második világháború óta nem tapasztalt erejű támadás érte a multilateralizmust. Donald Tusk azonban azt is jelezte, hogy "még van idő a konfliktus és a káosz elkerülésére". A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, hétfőn kiadott előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kereskedelmi feszültségek rövid távon visszavethetik a világgazdaság növekedését.
MTI

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter egy Aix-en-Provenceben rendezett konferencia során aggodalmainak adott hangot az Egyesült Államok és Európa közt zajló kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Elmondása szerint Washington megpróbál megosztottságot szítani az európai országok közt.
Angela Merkel német kancellár nemrég kijelentette; hajlandó támogatni az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó tarifák csökkentését, ha az Európai Unió napirendre veszi egy ilyen döntés előkészítését. Merkel álláspontján azonban nem mindenki osztozik a befolyásosabb európai vezetők közt, emiatt felmerült annak lehetősége, hogy az Egyesült Államokkal kezdődő kereskedelmi háború újabb törésvonalat hoz létre Európában.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint az amerikai kormány elsősorban Franciaország és Németország közt próbálja kiélezni az ellentéteket, de általánosságban az európai országok közt akar megosztottságot szítani. A miniszter szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi háború mostanra már megkezdődött.
Le Maire arra kérte az európai országokat, hogy egységes választ adjanak az Egyesült Államok által hozott újabb intézkedésekre, ezzel megakadályozva, hogy az amerikai külpolitika sikeresen megosztottságot szítson Európában és megbénítsa az EU külpolitikai döntéshozatalát.
A gazdasági miniszter azt mondta, az eurozóna jelenleg “törékeny” állapotban van, hiszen egyetlen monetáris zónán belül 19 különböző fiskális politika van működésben, ahelyett, hogy az eurozóna országai közös költségvetést hoznának létre.
Donald Trump amerikai elnök májusban rendelte el annak kivizsgálását, hogy az Európai Uniónak miért van külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, majd magasabb tarifák bevezetését rendelte el az európai gépjárművek behozatalára vonatkozóan. A múlt hét folyamán az elnök bejelentette, hogy a vizsgálatok júliusban véget érnek, és Washington azt fontolgatja, hogy 20%-os adót vet ki minden, Európában összeszerelt gépjármű behozatalára.
Donald Trump fenyegetéseire válaszként Angela Merkel német kancellár már július 5-én közölte, hogy hajlandó engedni az amerikai nyomásgyakorlásnak, és támogatja az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó adók csökkentését. Ezeket a tarifákat az EU arra válaszként vezette be, hogy az USA 25%, ill. 10% importadót vezetett be az európai acél és alumínium behozatalára. Merkel ugyanakkor szintén hozzátette, hogy az erre vonatkozó adók eltörléséhez közös európai döntés szükséges.
http://www.hidfo.ru/2018/07/gazdasagi-miniszter-az-usa-megosztottsagot-szit-az-europai-orszagok-kozt/
A kereskedelmi háború már megkezdődött

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szombaton azt mondta, az Európai Unió nem folytathat szabadkereskedelemről tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ameddig az USA vissza nem vonja az acél- és alumíniumbehozatalra vonatkozó tarifákat.
Le Maire a G20 pénzügyminisztereinek találkozóján Buenos Airesben újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy nem volt nézeteltérés Franciaország és Németország közt azzal kapcsolatban, hogyan és mikor kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ehhez az amerikai fél kell megtegye az első lépéseket – ami az acél- és alumíniumbehozatalra kivetett tarifák eltörlését jelenti.
A miniszter úgy fogalmazott: “Nem vagyunk hajlandóak úgy tárgyalni, hogy fegyvert tartanak a fejünkhöz.”
Me Maire szerint az Egyesült Államok külpolitikája jelenleg az “erősebb túlélhet” elvének irányába mozdítja a világot, ami nem megfelelő alap a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodások megkötéséhez.
“Minden európai ország aggódik a hetekkel ezelőtt megindított kereskedelmi háború miatt. Ebben a kereskedelmi háborúban mindenki csak vesztes lehet, munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni és nyomást gyakorol a globális gazdasági növekedésre. Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a multilateralizmust és tisztelje szövetségeseit” – mondta.
Bruno Le Maire szerint a szövetséges országok arra kellene törekedjenek, hogy véget vessenek a kereskedelmi vitának, de az Egyesült Államok jelenleg ennek ellenkezőjére törekszik, és megpróbál éket verni az európai országok közé.
http://www.hidfo.ru/2018/07/a-kereskedelmi-haboru-mar-megkezdodott/
Trump kész elmenni a falig a kereskedelmi háborúban
Donald Trump amerikai elnök a Kínával szemben indított kereskedelmi háborúban hajlandó elmenni a falig, és ha kell, minden Kínából importált termékre büntetővámot vet ki, erről beszélt az amerikai CNBC csatornának adott interjújában. Egész pontosan azt mondta:
kész vagyok elmenni 500-ig
vagyis 500 milliárd dollár értékű kínai importra vetne ki vámot, ami gyakorlatilag az egész kínai behozatalt jelenti. Eddig 34 milliárd dollár értékű kínai termékre vezettek be 25 százalékos védővámot, de már tervben van, hogy ezt 200 milliárd dollárnyi termékre kiterjesszék. Válaszul Kína is bevezetett ugyanekkora vámokat 34 milliárd dollárnyi termékre, amit az Egyesült Államokból importálnak Kínába. egy idő után viszont Kína nem fogja tudni tartani az amerikai tétet, mert sokkal kevesebb terméket vesz Amerikából, mint amennyit elad oda.
Trump a CNBC-nek elismételte, amiről már korábban is beszélt, hogy szerinte Kína kihasználja az Egyesült Államokat, amiért az USA 507 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet halmozott fel Kína felé, vagyis ennyivel többet importál Kínából, mint amennyi terméket oda exportál. Valójában a deficit csak 375 milliárd dollár volt 2017-ben, de ez nagyjából mindegy, a lényeg, hogy Trump ezt úgy értékeli, hogy Kína gyakorlatilag kirabolja az USA-t, ahogy teszi véleménye szerint minden partner, amelynek kereskedelmi többlete van Amerikával szemben, például Mexikó vagy az EU.
Trump a keménykedéssel azt akarja elérni, hogy Kína végül megadja magát és beleegyezzen olyan kereskedelmi feltételekbe, amelyek az elnök szerint az Egyesült Államoknak kedvezőek. Például abba, hogy Kína engedje be könnyebben az amerikai termékeket, és hogy hagyjon fel azzal a politikával, miszerint csak úgy enged be külföldi cégeket a kínai piacra, ha azok kínai cégekkel alapítanak közös vállalkozásokat. Trump már többször elmondta, hogy szerinte a kínaiak ezzel a módszerrel szellemi tulajdonjogokat sértenek és amerikai technológiákat lopnak el.
Trump az interjúban azt is elmondta, hogy beismeri, hogy a háborúskodás nem tesz jót most az amerikai gazdaságnak, enélkül sokkal jobban pörögne például a tőzsde, de ő ezt nem politikai okokból csinálja, hanem mert abban hisz, hogy ezzel tesz valójában jót az Egyesült Államoknak.
https://index.hu/gazdasag/2018/07/20/trump_kina_kereskedelmi_haboru/

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi bizottság kiadott egy közleményt, mely szerint támogatja Ukrajna részvételének felfüggesztését a Független Államok Közösségében.
“A tanács emellett javasolta az ukrán képviselők részvételének felfüggesztését a Független Államok Közösségének testületeiben, és utasítja a külügyminisztériumot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket több kormányközi megállapodás felmondása érdekében” – áll a közleményben.
Korábban a bizottság ülésén Petro Porosenko ukrán elnök maga jelentette be, hogy Ukrajna többé nem kíván a független államok közösségének munkájában részt venni, és a testületekben működő ukrán képviselők munkáját felfüggesztik.
“Nem léphetünk ki, mert nem vagyunk formális tagjai – a FÁK koordinációs testületeiben részvételt azonban felfüggesztjük” – mondta.
Az ukrán külügyminisztérium márciusban készített elő egy javaslatot, mely szerint kivonulnának a FÁK hivatalainak munkájából, ezzel feladva az Oroszországgal és több másik országgal kötött partnerségi egyezményt.
Áprilisban Petro Porosenko annak okán nevezte szükségesnek az együttműködés felmondását, hogy a FÁK tagállamai nem ítélték el az állítólagos orosz agressziót (a Krím-félszigeten tartott népszavazást).
2014-ben az ukrán kormány Ukrajna és Oroszország közti fegyveres konfliktussá nyilvánította az orosz többségi lakosságú területek függetlenségi törekvéseit. A FÁK tagállamai a későbbiekben nem fogadták el ezt a megfogalmazást, ami állandó szembenállás forrásává vált Ukrajna számára.
http://www.hidfo.ru/2018/05/ukrajna-felfuggeszti-reszvetelet-a-fuggetlen-allamok-kozossegeben/
Oroszország tömegesen tartóztatja fel az Ukrajnába tartó hajókat
Az orosz határőrök naponta több Ukrajnába tartó hajót is megállítanak ellenőrzés és a legénység azonosítása céljából – jelentette az UNIAN hírügynökség az Állami Határőrszolgálat sajtóközpontja nyomán.
Bizonyos hajókat többször is ellenőriznek, jelezte az ukrán határőrszolgálat. Például egy máltai zászló alatt Olaszországból (Monfalcone) Ukrajna irányába (Mariupol) közlekedő motoros hajót (a legénység tagjai között 16 ukrán és két török állampolgárral) másodszor is feltartóztatták az Azovi-tengeren, miután korábban már ellenőrizték, amikor az áthaladt a Kercsi-szoroson.
Az UNIAN emlékeztet, hogy március 25-én az ukrán határőrök az Azovi-tengeren, ukrán vizeken feltartóztattak egy a megszállt Krím félszigetről származó hajót, amely orosz zászló alatt halászott.
Átvizsgálásakor kiderült, hogy a feltartóztatott hajó a Krímen van bejegyezve, a halászoknak pedig Kercsben kiállított orosz útlevelük van.
Az ukrán bíróság március 30-án zár alá helyezte a Nord halászhajót, legénységének tagjai ellen közigazgatási eljárás indult. A legénység két tagjának később sikerült orosz útlevéllel elhagyni az országot.
Volodimir Horbenkót, a hajó kapitányát azzal vádolják, hogy megszegte az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire való be- és kiutazás szabályait, miáltal sérültek az ország érdekei. Ezért öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A herszoni bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a kapitányt. Jelenleg a tengerész szabadlábon védekezhet azzal a feltétellel, hogy nem hagyja el a várost.
Válaszul az ukrán intézkedésekre az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB bűnügyi eljárást indított a krími hajó eltérítése miatt.
Forrás: karpataljalap.net
